Ajánlók

Állat és ember évezredek óta nélkülözhetetlen társai egymásnak. Kitartás, szeretet, hűség, öröm és fájdalom, mind e kapcsolat sajátja. Erőt meríthetünk a példájukból, megtanítanak együtt élni a gyengeségeinkkel és azokat erősségekké változtatják.
Van, hogy ők mentik meg a karácsonyt, és előfordul, hogy veszéllyel nem törődve a gazdájuk életét is. Igazi társak, jóban, rosszban. Csínytevéseik sok bosszúságot okozhatnak, de szeretetükkel, ragaszkodásukkal mindenért kárpótolnak.
Nincs is nagyobb öröm, mint egy eltűnt, majd megkerült cica, aki hirtelen előbukkan egy karácsonyi dobozból, a fa alól. De kóborló tappancsost sem utolsó befogadni karácsony estéjén. Valamint rénszarvasból is lehet kezes házi kedvenc, bármily furcsa is. E történetek mindegyike megható tanúbizonysága annak, hogy az állatokkal való kapcsolatunk maga a karácsonyi csoda.

Forrás: Lazi, 2018, fülszöveg

A ​feledhetetlen romantikus regény a nagy háború idején játszódik.
1914 augusztusában Anglia háborúban áll. Evie Elliott bátyja, Will, és mindkettejük legjobb barátja, Thomas Harding együtt indulnak a frontra. Mindenki mással együtt az ifjú hölgy is úgy hiszi, hogy a háború karácsonyra véget ér, és az ünnepeket Párizs romantikus utcáin sétálva tölthetik majd.
Ám végül a történelem kegyetlenül rácáfol a várakozásokra.
Leveleikben Evie és Thomas megosztják egymással a legnagyobb félelmeiket, reményeiket, és a távolság ellenére egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Szárba szökkenhet-e a szerelem a világháború borzalmai közepette, vagy a sors közbeavatkozik?
1968 karácsonyán Thomas betegen tér vissza Párizsba, a féltve őrzött levélköteggel a kézben. Készen áll a végső elszámolásra. S még várja egy utolsó, felbontatlan levél.

Forrás: I.P.C., 2018, fülszöveg

28 - többségében jól ismert - régi egyházi ének feldolgozása. A szerző a magyar szövegű énekszólamokhoz egyszerű harmóniajelzésekkel ellátott kísérőszólamokat fűzött, így a dalok 2-3 dallamhangszeren vagy énekelve zongorakísérettel is előadhatók.

Forrás: https://kottafutar.hu/Csordapasztorok-Magyar-karacsonyi-enekek-zongorara#page_artdet_tabs

 

A Kossuth-díjas Kárpáti Aurél színikritikus-író novellái és versei közül azokat gyűjtötték össze e kötetben, amelyek legszemélyesebb emlékeit idézik, visszapillantást a megtett életút kezdetére, a gyermek- és ifjúkorra, a ceglédi évekre.

Az írások mindegyikét az érzelmekben és tapasztalatokban gazdag bölcs nyugalma s a művészi cizelláltsággal elragadó lírai hangvétel jellemzi. Kárpáti novellái sem elsősorban az eseményeket, inkább az azokhoz fűződő gondolatokat és hangulatokat tükrözik. A mindennél kedvesebb szülőváros, a szülői ház, a szülők és hozzátartozók, rég látott és bejárt tájak elevenednek meg ezeknek a visszaemlékezéseknek a tükrében. Minden sora a megtett útra s az élet értelmének felismerésére utal.

Forrás: Magvető, 1963, fülszöveg

A kötet az irodalomtörténész két évtizednyi írásait tartalmazza, ffőszereplője Madách Imre. Ha egyszer valaki Nógrád megyében született és a salgótarjáni Madách gimnáziumba járt, talán nem is véletlen, hogy mindez így történt. A szülőföld és az iskola - ez a két meghatározó eleme a Szerző életének. Az egyik nem enged, a másik felemel.
Kiállításnyitók, kötetbemutatók, kortársak életrajzi kutatása, a kultusz jelenségei és az azokban való aktív részvétel, színházi bemutató ismertetése, bibliográfiai
munka, színpadi keret játék írása, évforduló-szervezés, emlékbeszédek Csesztvén és Sztregován, Madách-ünnep Balassagyarmaton. Mindig és mindenhol Madách.

Forrás: Mikszáth Kálmán Társaság, 2006, fülszöveg

A ​két világháború között uralomra került ellenforradalmi rendszer a magyar polgári kultúra felbomlásának utolsó szakaszát jelentette. A színház világában is uralomra jutott a korlátlan profit hajszolás. A színpadokon giccses, szirupos polgári színművek, a társadalom valóságos problémáit megkerülő áldrámák jutottak uralomra. A nagy klasszikusok műveit pedig a rendszer kitenyésztette dramaturgia valóságos tartalmukat meghamisítva mutatta be.

Napjaink embere váratlanul, felkészületlenül kerül szembe a halál kihívásával. Vannak, akiket előrehaladott koruk késztet a szembenézésre. Vannak, akik életük valamely tragikus fordulatában kerülnek szembe a halállal. Mások végzetes betegségben szenvednek, s előre tudva sorsuk megváltoztathatatlanságát, maguk készülnek fel annak elfogadására.

A halál tudata, megértése ahhoz szükséges, hogy az örök, a végtelen váljék bennünk tudatossá. A halál az emberi méltóságot kölcsönzi nekünk s a legmagasztosabbat: a szabadságot. E szerint a múlandóság tudata azáltal nemesít, hogy létünk minden pillanatát minél intenzívebben éljük át.

Forrás: Magvető, 1981, fülszöveg

A rítus kollektív viselkedési program az életút fordulópontjaira – születés, esküvő, halál s ezek részeként a veszteség, a krízisek elviselésére, áthidalására. A gyászrítusoknál a cél a továbbélőket ért veszteség lehető legrugalmasabb feldolgozása: a test eltávolítása az élők közül, ugyanakkor gondoskodás a testről, gondoskodás a lélekről – és gondoskodás a gyászolókról. A halál megváltoztathatatlan és elkerülhetetlen, de viszonyunk a halálhoz nem az, és ez többek között azért fontos, mert viszonyulásunk a halálhoz szabja meg az életünket is. A halál felfogása és elfogadása befolyásolja az életünk módját, az elintézetlen problémák, az elért és el nem ért eredmények teszik könnyűvé vagy nehézzé a megválást az élettől. Olyan összefüggéssel állunk szemben, amely meghatározó egész életünkre.

Forrás: Jelenkor, 2005, fülszöveg

Sükösd Mihály személyes emlékeiből, esszéisztikus történelemfilozófiai elmélkedésekből, szociológiai esettanulmányoknak beillő montázsokból építette fel ezt a regényét. Egy nap történetébe és négy különböző helyszínbe sűríti bele tárgyát: a vezető értelmiségi réteg, a hajdani fényes szellő szárnyán erőre kapott nemzedék három évtizedes kollektív emlékezetét. Az univerzummá táguló egyszemélyes világ önvizsgáló rajzán át bepillanthatunk e nemzedék mára már történelemmé szelídült harcaiba, válságaiba, sikereibe és kudarcaiba, talajvesztettségébe és magára találásába, cselekvésképtelenségébe és tenni akarásába.

Forrás: Magvető, 1986, fülszöveg

A kötet, valamint az ezek alapjául szolgáló, Szabadság tér '56 című televíziós műsorsorozat közös múltunk, a huszadik századi magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének kíméletlenül őszinte feltárását tűzte zászlajára. S egyben tisztelgés az ismert és az ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete lőtt, akik az évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel elveiket, s akik mindannyiunknak példát mutattak.

Forrás: Magánkiadás, 2019, fülszöveg

„Jójárt György munkájának sok-sok erénye közül kiemelendő, hogy családi érintettsége ellenére az összegyűjtött források értő, elfogultságtól mentes „kezelője” maradt.
Jójárt György újabb kötetére is érvényes a megállapítás: vannak olyan munkák, amelyek hiányára csak akkor döbbenünk rá, amikor végre kézbe vehetjük azokat. A Szerző e munkája segítségével – eddig ilyen mélységben nem tanulmányozhatóan – szinte napról-napra, percről-percre követhetően ismerhetjük meg Cegléd 1956-os krónikáját.”

/Dr. Horváth Miklós, hadtörténész/

Forrás: 1956 – A Forradalom Cegléden / Ceglédi Panoráma (https://cegledipanorama.hu/2018-09-28/1956-a-forradalom-cegleden/)

Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi történt Erdélyben ’56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya örökre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkező idegen október 23. szellemiségét átérző emberré?

Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol többek között Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A különös, szívszorító vagy kalandos emlékekből megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát.

Forrás: Figyelem K., 2016, fülszöveg