(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)
A sárgabarack beltartalmi értékei, kellemes illat- és íz-, valamint aromaanyagai révén fontos gyümölcsfaj. Hamu-, rost- és fehérjetartalma magas, hasznos táplálék. A sárgabarack húsa karotinban gazdag, aszkorbinsav, B2-vitamin és nikotinsav is van benne. A kálium, mikro- és makroelem tartalma szintén magas.
Sokoldalúan feldolgozható gyümölcs: befőtt, lekvár, aszalvány, gyümölcspálinka készíthető belőle. Édes magját a cukrászat mandulapótlásra is használja.
Már az 1600-as években termesztettek kajszit az Alföldön, így Cegléden is. A Duna-Tisza köze népének a futóhomokkal kellett küzdenie melyet jórészt sárgabarackfákkal kötöttek meg. A ceglédi gyümölcskutató intézetben az 1950-es évektől folyt kajszibarack nemesítés Nyujtó Ferenc vezetésével. Az itt végzett, főleg hazai génállományra alapozott nemesítési koncepció megvalósításával közel 3500 hibridet hoztak létre, új elemeket vezettek be a sárgabarack nemesítésbe. Itt kezdtek először foglalkozni az egyes tulajdonságok genetikai hátterének feltárásával. Ma is jelentős a ceglédi állomáson folyó honosítási munka, amely, egyrészt gazdagítja a hazai választékot, másrészt génforrást jelent magyar nemesítés számára.
A sárgabarack nemesítésével jelenleg a Corvinus egyetemen és Cegléden foglalkoznak sikerrel, a szelekcióval kiválasztott C 235 Magyar kajszi fajta bélyegen is megjelent.
A nemesítés eredményeképpen jöttek létre a híres ceglédi fajták:
- 1967: Ceglédi bíborkajszi
- 1974: Ceglédi óriás
- 1982: Mandulakajszi
- 1976: Magyar kajszi
- 1979: Rózsakajszi
- 1994: Ceglédi arany (Ceglédi óriás és Rózsabarack hibridje)
- 1994: Ceglédi kedves (Ceglédi óriás utóda)
- 1995: Ceglédi Piroska (Magyar kajszi és Ceglédi óriás hibridje)
- 1995: Ceglédi napsugár (Korai piros hibridje)
- 2009: Nyujtó Ferenc emléke (Kései bíborkajszi és Magyar kajszi hibridje)
- 2011: Ceglédi gömbölyű (Ceglédi bíborkajszi és Magyar kajszi hibridje)
- 2011: Ceglédi szilárd (Magyar kajszi és Ceglédi bíborkajszi hibridje)