(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)
A Ceglédi Református Nagytemplom, előtte a Kossuth-szoborral
A ceglédi Református Nagytemplom története a kistemplom leégésével kezdődött. 1834. május 24-én gyújtogatás áldozata lett a templom, az iskola, a lelkészlakás és még 124 ceglédi lakóház melléképületeivel együtt.
1835 tavaszán érkezett a városba Hild József, korának legzseniálisabb építésze, aki elvállalta az új templom tervezését. Nánási Szabó Károly a nagytemplom alapkövének letétele alkalmával 1836-ban egy rövid összefoglalást helyezett el az alapkőben, mely a ceglédi református egyház régi és akkori történetét tartalmazta.
1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ernő tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban készült el az új kupola.
A templom teljes magassága 60 m, a tornyoké 48 m. Az épület hossza 44 m, a belső magassága 33 m. A falak vastagsága 2 m. Az alapok 4-5 m mélységben vannak. Az építkezéshez mintegy félmillió darab téglát használtak.
A keleti toronyban az 1924-ben készített nagy harang van, a nyugati toronyban 3 kisebb ha
rang. A falfelület kívül kváderes és rusztikázott. Valamikor sárga színűre volt festve, most pasztellszínek váltják egymást.
Az előtérben Hild József, a templom tervezőjének és Szegedi Kiss István reformátornak az emléktáblája fogadja a látogatókat.
Az ülőhelyek száma 2400 és ugyanennyi állóhely is található benne. A padok egyszerű, sima tölgyfapadok.
A bejárat feletti karzaton van Bakos Károly ceglédi orgonaépítő 1859-ben készített orgonája. Az Úrasztalát Piros Lajos ceglédi asztalosmester készítette a századfordulón.
A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet az oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetőleg Rőder Miklós pesti mester munkája.
A templom 1952 óta műemlék.