(Helyi Értéktár)
A római katolikus egyház első hiteles nyoma Ceglédről a XIV. század elejéről való. Ez a pápai tizedjegyzék 1332-ben Ceglédet "Seglar" néven említi. Nagy Lajos király 1338-ban Erzsébet királynőnek adományozta Ceglédet, aki 1368-ban az óbudai klarissza apácarend birtokába juttatta a települést. Erzsébet királyné 1350 körül Szent Anna tiszteletére emeltetett kápolnát és később emellé, jobb felől a Szt. Kereszt megtalálása emlékére építettek egy templomot.
A mohácsi vész után a város lakossága és a katolikus hívők száma megfogyatkozott. Ebben az időben kezdett terjedni a reformáció, Balázs pap 1528-1530 közötti prédikálása nyomán a ceglédiek is felvették az új hitet. A templom is a reformátusok kezébe került, megszűnt az ősi egyház mintegy 200 évre.
A török hódoltság után a klarisszák is igyekeztek birtokaikat visszavenni. Lassan fejlődésnek indult a katolikus hitélet és igyekeztek visszakapni a templomukat, amely végül 1753. február 1-én került ismét a katolikus egyház tulajdonába. A reformátusok másutt kaptak helyet a templomuk felépítésére. Az átvétel után a templomot ismét átalakították a katolikus egyház céljaira. 1761-ben kapott tornyot az épület, és két, a mohácsi vész előtti időkből származott harangot húztak fel.
1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket és elkobozták a klarissza apácák birtokait, így Cegléd városát is. A város a Magyar Vallásalap birtokába került. Ekkorra a régi templom igen rossz állapotban volt, ezért a ceglédiek új templom felépítését szorgalmazták, míg végül a Helytartótanács hozzájárult az építkezéshez. Az utolsó szentmise 1822. február 12-én hangzott el. A Homályossy (Tunkel) Ferenc tervei szerint épülő új templom alapkövét 1822. június 3-án helyezték el.
1825. december 19-én szentelték fel az új Istenházát. 1826-ban került kereszt a toronyba. 1828. augusztus 31-én a szent kereszt megtalálásának emlékére újraszentelték a templomot. A főoltárt Dunaiszky Lőrinc készítette 1830-ban, Schöffl József pedig megfestette a nagyméretű oltárképet, ami a Kálvária jelenetét ábrázolja. 1838-ban 14 regiszteres orgonát állítottak a kórusba, Focht Károly pesti orgonaépítő művét. 1840-ben Donát Antal festette ki az egész belső teret. A templom belső enteriőre évtizedekig megmaradt. 1860-ban a tornyot bádoggal fedték. 1910-ben bevezették a villanyt, 1921-ben kisebb tűz keletkezett. 1928-ban bővítették a kórust, 1930-ban palával fedték a tetőt. 1941-ben 3 manuálos, 34 regiszteres Rieger orgonát építettek a Szent Kereszt templomba, amelyet 1993-94-ben önkormányzati támogatással az Aquincum orgonagyár újított fel. 1955-ben Chiovini Ferenc szolnoki festőművész új templombelsőt hozott létre, a mennyezeti képek az ő munkái, a díszítőfestést Harmos Jenő valósította meg. A II. világháborúban egy belövés érte a sisakot, annak pótlása 1967-ben valósult meg. A templom külseje 1986-ban, a belseje pedig 1989-90-ben újult meg, mindkettő Dragonits Tamás, Ybl-díjas építész tervei alapján.
A Római Katolikus Plébánia irattárából előkerült leírás szerint - mely a középkori templom lebontásakor talált emlékeket rögzítette - a régi templom tetőgerendái részint tölgyből, részint vörös fenyőből készültek, mely elbontásáig épek voltak. A tető feltehetőleg 1417-ben került a templom tetejére.
Az 1822. évi lebontás során számos faragott díszes kő, márványlap, sarokvas, elolvadt harang maradványa, és egy aranyozott kereszt került elő, mely Krisztust hosszú ruhában, koronával a fején ábrázolja. Találtak keresztelő kút darabjait, római kori köveket vésett mitológia jelekkel, képekkel. A feltárás során előkerült kövekből számos darabot építettek be az új templom falaiba. Az építkezés során feltárt gödörben sokféle vas szerszámot, eszközt találtak, melyet a lakosság feltehetőleg a közelgő ellenség elől rejtett el és ezek ott is maradtak több száz évig.
A plébánia 1753-ban épült, az azóta eltelt századok alatt többször átalakították, lebontás veszélye fenyegette, de sikerült megmenteni a város egyik legrégebbi épületét.
A katolikus egyház mindig támogatta az oktatást. A Mária Terézia uralkodásának végén épült katolikus fiúiskolát a város kisajátította, így a katolikusoknak új épületre volt szükségük. Az egyház 1895-ben vásárolta meg a vallásalapítványi uradalomtól a Pesti út elején álló, eredetileg klasszicista jellegű vendéglő és szálloda épületét, amelyet iskolának építettek át. Ez az iskola, a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda ma is áll, 2016-ban ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját.
A Szent Kereszt Plébániatemplom ajtaja fölött egy márványtáblán ez olvasható:
"A Nagy Isten dicsőségére, s a Szent Kereszt feltalálásának tiszteletére szenteltetett, az Egyházi értékből és Czegléd Katholikus lakosoknak adakozásokból és erejikkel építetett. 1823"
