(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)
A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Köre az ország egyik legrégebbi közössége: 1877 óta létezik. Azon kevés közösség közé tartozik, melyeket nem elsősorban az írott szabályok, hanem a közös múlt, a közös érdeklődés tart össze a mai napig.
1876. december 3-án Simonyi János, Cegléd városa követe meghalt, így új választást írtak ki. December 27-én óriási lelkesedéssel és egyhangú felkiáltással Kossuth Lajost választották Cegléd országgyűlési képviselőjének, akit az eredményéről azonnal táviratban értesítettek. A választás után Borka János, B. Molnár Sámuel és Nyujtó Pál voltak, akik felvették az ötletet, hogy személyesen juttassák el a felkérést Olaszországba. Az út lehetősége kedvező visszhangra talált a ceglédi polgárok körében, több mint százan jelentkeztek. Kossuth Lajos, 1877. január 5-én írt levelében ugyan visszautasította a felkérést, ennek ellenére a ceglédiek mégis kitartottak elhatározásuk mellett. A küldöttség 1877. január 20-án indult útnak és január 24-én érkezett meg Kossuth, Barracone melletti villájához. Az 1848 óta ereklyeként megőrzött ceglédi lovas nemzetőrség zászlaja alatt vonultak be a ház kapuján. Kossuth könnybe lábadt szemmel fogadta őket. A küldöttek szónoklata után Kossuth hosszasan beszélt, melynek hatása óriási volt, hangos éljenzéssel, lelkesedéssel, meghatottan, könnyek között fogadták.
A ceglédiek voltak az elsők, akik ezt ilyen nagy létszámú zarándokcsoporttal látogatták meg Kossuth Lajost. Amire a ceglédiek azóta is büszkék. A társaság hazatérte után sem oszlott fel, hanem zárt testületben a mai napig fennáll, tagjai, később a tagok leszármazottai, valamint a tiszteletbeli tagok egészen 1949-ig minden évben fényes ünnep keretében ünnepelték meg ezt az évfordulót. A közösség 1973-ban a Kossuth Múzeum baráti köreként éledt újjá; 2008 óta egyesületként működik. 1977-ben Turini emléktúrára indult Ceglédről egy csoport, a küldöttség útjának 100. évfordulóján.
A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának egyik őrzője. Ez, az egész országban példa nélküli hagyomány 2014 óta az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült.
A Kossuth Múzeum előcsarnokában 1977 óta tábla, a Templomkertben 2002 óta oszlop őrzi az 1877-es esemény emlékezetét.