(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)
Gál József Cegléden született 1918-ban. A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) ifjúsági gárdájában kezdett birkózni. Tehetséges versenyző volt, sorozatosan aratta győzelmeit, a közönség kedvence volt. A II. világháború után 1948-ben tért haza hadifogságból. Mivel anyaegyesületét 1946-ben feloszlatták, hivatalosan a CVSE (Ceglédi Vasutas Sport Egyesület) versenyzője lett. 1948-ban az olimpia előtti válogató versenyre őt is elvitték. Fölényesen győzött, mégis más került az olimpiai csapatba, melyet élete legnagyobb csalódásának tartott. Még ebben az évben országos bajnok lett súlycsoportjában.
Ő szerezte Magyarország első birkózó világbajnoki aranyérmét 1950-ben, Stockholmban a kötöttfogású világbajnokságon. A hazaérkező kiváló sportembert hatalmas tömeg fogadta a ceglédi vasútállomáson. Az akkor még közlekedő, a városközponton áthaladó különvonat vitte a világbajnokot és kíséretét a főtérre, ahol a sportszerető nép üdvözölte Cegléd büszkeségét.
1952-ben tagja volt a Helsinkiben rendezett olimpia magyar csapatának, szabadfogásban mérettette meg magát. 1954-ben hatodszor nyert országos bajnokságot. 1957-ben a CVSE elnöke lett, 1960-ban egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről.
Hat országos bajnoki címet szerzett, annak ellenére, hogy évekig a fronton tartózkodott, illetve hadifogságban is volt. A háború miatt elmaradt két olimpiai verseny is, ahol abszolút esélyei voltak a sikerre. Dolgozott edzőként és sportvezetőként is.
A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát 1951-ben kapta meg eredményei elismeréseként, majd Cegléd díszpolgárává választották. 2013-ban róla nevezték el a ceglédi sportcsarnokot.
Kitartása, sport iránti elhivatottsága, eredményei példaként szolgálnak a fiatalok számára. Pályafutása során szerzett érmei, ereklyéi a ceglédi Sportmúzeum gyűjteményében kaptak méltó helyet.