(Helyi Értéktár)
A Gerje-patak Dél-Pest megye élő vízfolyása. Pilistől Tószegig, mellékágaival együtt mintegy 60 km hosszú, sajátos ökológiai adottságokkal és élővilággal. A Gerje-patak Pilis községnél ered és Kőröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal. Onnan a Gerje-Perje Főcsatorna Tószegnél ömlik a Tiszába. A Gerje forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Pilisnél eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. Több tavat rekesztettek le belőle, melyek részben halastavak, részben vízimalmok víztározói voltak. Gerjének korábban Cegléd egyik részét hívták, ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ezt az árkot hívták Gerje-ároknak és innen terjedt el a név az új árkok ásása után az egész vízrendszerre.
A Gerje-patak mai formájában a 19. század végén alakult ki, az 1853-ban létrehozott Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat tevékenységének hatására. A ma látható meder a korábbi mocsaras területek és a malomárok összekötésével alakult ki.
A Gerje-patak medre változatos képet mutat, tőzeges, homokpados, feketeföldi részek váltják egymást. A növény- és állatvilág együtt változik a meder talajával. Jellegzetes növényfajai közé tartozik: angolperje, apró békalencse, csillárka moszat, fehér fűz, fekete bodza, fekete nadálytő, homoki cickafark, kékperje, magyar csenkesz, mocsári gólyahír, őszi kikerics, réti sár, sziki káka, szöszös bükköny.
Fontosabb állatfajok között említhetjük: ásóbéka, compó, csuka, fecskefarkú lepke, fürge gyík, kis csíbor, közönséges óriáscsíbor, lesőharcsa, mocsári teknős, pannoncsiga, szárcsa, tőkéscsiga, vörös vércse.
A Gerje vízszint ingadozása igen nagy, részben a csapadékviszonyok, részben a visszatartott és felhasznált vízmennyiség következtében. Voltak olyan évek, mikor a patak kiszáradt (1943, 1986, 1992) de 1963-ban súlyos árvizet okozott. A jeges ár elöntötte a környékbeli szántóföldeket, utakat, házakat is veszélyeztetett. A hömpölygő hullámok több száz tanyát körülfogtak. A helyenként másfél-kétméteres víz házakat, gazdasági épületeket árasztott el. A város számos lakosa küzdött az árvízzel.
A lassan folyó Gerje-patak körül sokszínű élővilág alakult ki, többek között említhetjük az egyedülálló, Európa hírű pókbangó-állományt, mely Cegléd egyik jellegzetes virága. Az itt létrejött flóra és fauna változatos tájaival, természeti értékeivel gazdagítja a települést, vonzza a turistákat, megőrzése kötelességünk az utókor számára.