(Helyi Értéktár)
A mintegy 400 db ostorfacsemetét 1910 körül telepítették Gubody Ferenc hivatali ideje alatt. Az akkor még kis, csenevész fák nem mutattak túl jól a korabeli képeslapokon, eleinte a lakosságnak sem tetszett, hiszen nem is fejlődtek egyformán. A következő évben azonban kicserélték a hitványabb fákat, majd az évek során kifejlődött, megerősödött fasornak köszönhetően a Rákóczi út Cegléd egyik legszebb utcájává vált.
A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) hazája Észak-Amerika, Európába a 18. században került. 20-25 méter magasra is megnő, boltozatos koronájú fa, amelynek gyökere mélyen a földben van. Jellemző tulajdonságai közé tartozik, hogy jól tűri a szárazságot, a szennyezett levegőt, a sózást, megél az aszfalton, a szennyvízből is kinyeri azt a vízmennyiséget, amire szüksége van. Lombkoronája megköti a szennyeződést, majd az eső lemossa azt. Ideális városi fafaj, gyönyörű lombkoronája hűvöset, árnyékot ad a nyári melegben, valamint a páratartalmat is növeli, télen pedig termése táplálékul szolgál a madaraknak és a kisemlősöknek.
A fák teljes kifejlődésüket 60 éves korukban érik el, az elöregedés kezdete 110-120 évre tehető. A Rákóczi úti ostorfasor már elöregedésnek indult, ifjítása, visszametszése szükségessé vált ahhoz, hogy ne legyenek veszélyesek elkorhadt ágai, és újra visszanyerje régi formáját. Több szakmai konferencia volt az elmúlt években, amelyek témája a Rákóczi úti ostorfasor sorsa volt. Az itt született döntések alapján kezdték el 2014-ben a fasor visszametszését, ifjítását. Az elkorhadttá vált fákat visszavágták, a frissítés után újra kihajtottak az ágai, és ma már újra egészségesek és szépek a fák.
A több mint 100 éves ostorfasor az idők folyamán Cegléd jelképévé vált. A Rákóczi út a Szabadság tér és a vasútállomás között húzódik 1500 méteren, ezen ez útszakaszon mindkét oldalon végig telepített fasor "tetszetős alagútformát" vett fel, köszönhetően annak, hogy a lombos fakoronák összefonódtak. A telepített csemetékből mára kb. 330-350 egyed maradt. Terebélyes ágai közt madarak fészkelnek. Az épített környezetnek is védelmet nyújt szél és viharos időjárás esetén.
Számos kedvező tulajdonsága: kiváló alkalmazkodóképessége a kedvezőtlen ökológiai körülményekhez, a klíma javítása folyamatos oxigénkibocsátásával és páraképzése a városok kedvelt fájává tette.
1982-ben Cegléd Város Tanácsa védetté nyilvánította, majd 1985-ben a Pest Megyei Tanács megyei védelemmel látta el, mint természeti értéket.